Amit mindenképpen tudnia kell, mielőtt elektromos fűtést vásárol...

Elektromos Mill fűtés Az összeállításunk segít Önnek abban, hogy az alábbi kérdésekre választ kapjon:

• Tudnia kell, hogy milyen tévhitek keringenek az elektromos fűtésről!
• Ismernie kell más fűtésrendszereket is, hogy össze tudja azokat hasonlítani.
• Tudnia kell, hogy milyen körülmények esetén nem célszerű az elektromos fűtést választania!
• Mennyi lesz az elektromos fűtés fogyasztása, beruházási költsége.
• Megmutatunk néhány szarvashibát, melyet Ön soha nem fog elkövetni.

Fejezetek:

1.
Milyen tévhitek keringenek az elektromos fűtésről?
2. A fűtésrendszerek Összehasonlítása.
3. Hova nem célszerű elektromos fűtést telepíteni?
4. Számolási segédlet. Avagy Önnek megéri?

1. Fejezet - Milyen tévhitek keringenek az elektromos fűtésről?

Elsősorban az, hogy drága az üzemeltetése. Ez nem tévhit, ez tény. Ahogyan az is tény, hogy minden kényelmes fűtésmód drága.

Ez alatt azt érdemes érteni, hogy egyedül a fatüzeléses rendszerek számítanak ma olcsónak,
azonban ezekkel dolgozni kell és meg kell felelni a kiépítéshez szükséges feltételeknek (kémény, stb…)

Egy rövid történeti áttekintő a hazai fűtésrendszer-trendek átalakulásáról, fejlődéséről.

Szenes központi-fűtés Az átlag magyar háztartásokban a 70-es évektől kezdeték alkalmazni a kényelmes fűtésmódokat.

Mai ésszel nehezen fogható fel, hogy a hagyományos szenes központi-fűtés is kényelmes és korszerű fűtésmódnak számított, azonban, ha onnan nézzük, hogy csak egy helyen kellett tüzet rakni, akkor valóba előrelépés volt a minden szobát külön-külön koszoló kályhás megoldásokhoz képest.

A valódi kényelmet azonban akkoriban csak az olajégővel felszerelt központi fűtések, vagy az elektromos hőtárolós kályhák jelentették.

Etázs-fűtés A vidéki házak számára az akkori trendek sorra hozták az újabb és újabb divatirányzatoknak megfelelő fűtésmódokat.

Bizonyára Ön is hallott olyat, akinek a háza megépült 4 kéménnyel és helyiségenkénti olajkályhákkal. Rá 5 évre becsövezték az egész házat, kiépítettek öntvényradiátorokkal és vastag csövekkel az etázsfűtést, melyet szénnel tápláltak.

Ennek a rendszernek az előnyei voltak: egy helyen való tüzelés, korszerűség.

Olaj-fűtés Újabb 5-10 év elteltével jött az újabb ötlet.

A szenes kazánba érdemes olajégőt rakni, az udvarba egy 3 m³-es tartályt és ezzel kész volt a korszerű központi olajfűtés.

Ennek a rendszernek az volt az előnye, hogy egy teljesen kényelmes korszerű fűtésmód, évente egyszer, vagy kétszer kell vele mindössze foglalkozni, ezt leszámítva automata.

Központi gáz-fűtés Aztán jött az újabb feketeleves, az áremelés. Ezt követően (a 90-es évek elején) becsövezték az egész országot és megmagyarázták (illetve bebizonyították, mert tényleg így volt) hogy harmad áron lehet gázzal fűteni.

És itt álljunk meg egy kicsit, mert nem volt olyan régen, talán Ön is emlékszik rá, hogy ebben az időben az egész ország bele volt bonyolódva a fűtésrendszerekbe. Minden vállalkozó kéménybéleléssel is foglalkozott, gázkazánokra olykor hónapokat kellett várni, a kiépítések hosszasan elhúzódtak.

Hát ezt is ledugták a torkunkon. Teljesen joggal, hiszen olcsóbb volt, csak a gázár közben elindult felfelé…

Emlékszik arra, hogy a gáz ára 1992-ben mindössze 7 Ft volt? Igen, ma pedig 130 Ft.

Ezután a rövid bevezető után bizonyára egyetért Ön azzal, hogy a kényelmes fűtésmódokat egészen egyszerűen ránk erőltették, minden időben ki voltunk és vagyunk szolgáltatva azoknak a trendeknek, melyek az energiaszektorban divatosak.

Az első tévhit tehát, hogy villannyal fűteni ma a legdrágább dolog. Ez nem így van. Akik ezt mondják, hasonlóan gondolkodhatnak:

• A hús hizlal.
• Az alkohol megöl.
• A televízió hazudik.
• A vállalkozók adócsalók.

Ugye ezek sem igazak? Nem, de természetesen van bennük igazság is...

• Van olyan hús, amelyik hizlal, de pl: a csirkehús nem annyira.
• A kulturált borozgatás még senkit nem ölt meg.
• Vannak olyan hírek a TV-ben, amelyek hamisak, de előfordult már hogy igazat is mondtak…
• Sok vállalkozó csal adót, de a többség nem ebből él.

Hogy jön ide a villanyfűtés? Úgy, hogy akik azt állítják, hogy villannyal fűteni drága, soha nem mondják meg, hogy azt mivel hasonlítják össze!

2. Fejezet - A fűtésrendszerek Összehasonlítása

Villanyfűtésekből sokféle létezik.

Hagyományos olajradiátor, elektromos kazán, izzószálas hősugárzó, fali gyors-fűtő készülék, elektromos törölközőszárító radiátor, fűtőpanel, infra-panel, elektromos padlófűtés, stb…

Ha az elektromos készülékeket kellene összehasonlítani, akkor az sem lenne egyszerű, de ha az a feladat, hogy az elektromos fűtést a gázfűtéssel, akkor az szinte lehetetlen.

Mit mivel lehetne összehasonlítani?

• Gázkonvektort olajradiátorral?
• Hőtárolós kályhát cirkóval?
• Gyorsfűtőt Hérával?
• Régi központi gázüzemű etázsfűtést elektromos padlófűtéssel?

Ugye, hogy lehetetlen?

Ugyanis ahhoz, hogy össze tudjunk hasonlítani, először tudnunk kell...

... mit szeretnénk fűteni. Házat, lakást, irodát, nyaralót?

... milyenek az épület fizikai tulajdonságai. Tégla, vályog, kő, Ytong, fa falazat? Szigetelés? Nyílászárók?

... mennyire tervezünk hosszú távra. Ideiglenes lakás, életünk álmának háza, albérlet, néhány év?

Miután ezekkel már tisztában vagyunk, választhatjuk ki a leginkább megfelelő fűtési módokat, és hasonlíthatjuk össze ezeket az alábbi szempontok szerint

1. Beruházási költség Hány évig szeretnénk használni? A beruházás pillanatában melyik a legkedvezőbb ár?

A megmaradó pénzt hány év alatt fizetnénk ki üzemeltetési költségekre, mennyi a különbség?

2. Üzemeltetési költség Évente ( ! ) mennyibe kerül? Hány évig akarjuk használni?

Hogy néz ki a költség a használati idő alatt összesen?

3. Karbantartási költség Évente ( ! ) mennyit kell karbantartásra költeni?

Ezen kívül a karbantartás milyen egyéb költségekkel jár?

Íme egy példa, a könnyebb szemléltetés végett: Adott az 50 m²-es külvárosi, 2,8 m belmagasságú, 1. emeleti lakásunk 2 szobával. 30 cm-es téglafala van, 5 cm polisztirol szigeteléssel, korszerű (K:1.1) műanyag nyílászárókkal.

• Feltételezhetően 8 évig szeretnénk ott lakni, mivel akkor jár le a lakástakarékpénztárunk, ezt követően továbblépünk…
• Jelenlegi fűtése: Hőtárolós kályha
• Cél: Le kellene cserélni, mert otromba és sokat fogyaszt: 300.000.- Ft az éves fűtésköltség.

Mire cserélhetnénk le a hőtárolós kályhát?

1. Egy korszerűbb hőtárolós kályhára
2. Elektromos padlófűtésre
3. Elektromos fűtőpanelre
4. Infrapanelre
5. Gáz cirkós fűtésre radiátorokkal.

Az alábbi táblázat segít ezek áttekintésben.


01. Újabb hőtárolós kályha 2. Elektromos padlófűtés 3. Elektromos fűtőpanel 4. Infrapanel 5. Gáz cirkós fűtés, vizes radiátorokkal
Készülék és anyagárak: 2 db kályha és 1 db gyorsfűtő a fürdőbe. 340.000.- 400.000.- 230.000.- 480.000.- 450.000.-
Szerelési díjak: (beüzemelés és vezetékcsere): 65.000.- Vezetékek lefektetése és beüzemelés: 20.000.- Önerőből történik, vagy maximum: 20.000.- Vezetékelés, beüzemelés: 60.000.- vezetékelés, beüzemelés: 180.000.-
Beruházás összköltsége: 405.000.- 420.000.- 240.000.- 540.000.- 840.000.-
Várható üzemeltetési költség: 240.000.- 230.000.- 210.000.- 210.000.- 140.000.-
Előnyök: Hasonlít az eredeti fűtéshez. Nem látható, állandóan temperált padlószint. Kis helyet foglal, nem igényel szerelést. Mennyezeten van, nem foglal helyet. .
Hátrányok: A ventilátor felkeveri a port, időszakos bekapcsolásakor zúg. A lakás túl kicsi felületét lehetne hatékonyan fűteni, mert sok a bútor, tehát ez a mód ide nem igazán ideális. . . .
Éves karbantartás: Alkalmanként fűtőmag cserére szorulhat. . . . 20.000.-
Kémény díj: . . . . 80.000.-
Tervezés / engedélyek: . . . . 60.000.-

A fenti táblázat alapján már össze lehet hasonlítani a tényeket.

Ha csak a fogyasztást vesszük alapul, akkor az elektromos fűtésnek valóban 25%-al magasabb a díja.

Azonban ha összehasonlítjuk a legdrágább elektromossal (infra), akkor is megmarad 300.000 Forintunk, vagy a legolcsóbb fűtőpanellel (ebben az esetben 610.000 Ft marad) mely a 8 év alatt az első esetben évi 37.000 Ft-ot, a második esetben évi 76.250 Ft-ot jelent.

ENNEK ÉRTELMÉBEN VÉLETLENÜL SEM ÉRI MEG GÁZFŰTÉST VÁLASZTANI!

Hiszen a beruház pillanatában akár 10 év ( ! ) árelőnyünk is lehet, érdemes tehát átgondolni a döntésünket...

3. Fejezet - Hova nem célszerű elektromos fűtést telepíteni?

1. Nagy alapterületű és belmagasságú, korszerűtlen épületek. Miért? A nagy belmagasság átka, hogy óriási légtérfogatot kell kifűteni és a padlószint környéke szinte minden ilyen lakásban hűvös marad, ez pedig a benne élők hőérzetét igen negatívan befolyásolja. Egyszerűbben megfogalmazva: sokszor érzik úgy, hogy nincsen kellőképpen meleg.

Ezekben a lakásokban azért alkalmaznak gázkonvektorokat, mert azok hőtehetetlensége magas, ami azt jelenti, hogy nagyon nehezen fűthetőek fel. A gázkonvektor egyébként kisebb szobában nem túl ideális, mert szakaszokban óriási hőt közöl a környezetével, és minél kisebb helyen teszi ezt, annál nagyobb veszteséget okoz.

A nagy belmagasságú lakásokba viszont ideális megoldás lehet a hőközlés szempontjából, a komfortja azonban sajnos nem túl jó: durrog, puffog, kattog, valamint a szén-monoxid veszélyével is számolni kell.

Ezek lecserélésére érdemes nagyon korszerű és jó minőségű konvektorokat venni, azok talán megfelelőek lesznek.

Nagy alapterületű (110 m2-nél nagyobb, régi építésű) hagyományos házak Miért?
Mert ezeket a házakat sem a mai kor hőtechnikai elvárásainak megfelelően építették. Sokan toldozzák-foldozzák, de a korszerűsítés az esetek többségében érthető anyagi okokból félbemarad.

Sokan csalódnak a korszerűsítésben, ami azért van, mert nem globálisan gondolják át a dolgokat, hanem apró részletektől várják a megoldást.

Amennyiben nincs mód a konvektorok kiváltására, abban az esetben érdemes a lakás szigetelését jelentősen megnövelni, a nyílászárókat kicserélni, a nagy belmagasságokat szigetelt gipszkarton álmennyezettel alacsonyabbá tenni.

Ha a falszigetelésre nincsen mód, akkor belülről kell megoldani polisztirol vagy kalcium-szilikát lapokkal, gipszkarton előtéttel. Alkalmazható még hőszigetelő festék is.
Nagyon fontos az aljzat illetve födém megfelelő szigetelése, ugyanis az a hőérzetet rendkívül befolyásolja.

Példa: Adott egy 100 m²-es tipikus magyar "kockaház", nagy vonalakban az alábbi szerkezettel:

• Alap: Sávalap
• Fal: 30 cm vegyes falazat, kötőanyaga inkább mész, sok homokkal
• Szigetelés: Nincs. Sem alul, sem a födémen.
• Nyílászárók: Gerébtokos, dupla faablak 2 x 3 mm es üveggel, redőnytokkal
• Födém: Kerámiatálcás FERT födém salakkal, 5 cm beton
• Tető: Kerámia cserép
• Jelenlegi fűtés: Etázsra kötött gázkazán (24 kW)

Hát ez minden, csak nem jó ...

Mit szoktak tenni ilyen esetben?
Kicserélik az ablakokat, és becsomagolják a házat polisztirollal és nemesvakolattal.

Mit várnak?
• Amit ígértek nekik: minimum 30% fűtésköltség megtakarítást.
• Ami lesz belőle: 10-12%
• Mennyibe került? 2.000.000 Ft-ba
• Mennyi a 12% megtakarítás? 35.000 Ft.

És hány év alatt térül ez meg? 57 év alatt!


Mit kellene még tenni?
• Aljzat szigetelést megcsinálni (nagyon macerás dolog, de megéri)
• Födémet leszigetelni,
• Tetőt lecserélni átszellőztetett korszerű tetőre,
• Lábazatot szigetelni,
• Fűtésrendszert korszerűsíteni.

Ez a beruházás újabb 3.000.000 Ft, viszont így már éves szinten akár 50% fűtés és hűtésszámla megtakarítás lehetséges!
Tehát a megtakarítás éves szinten 200.000 Ft - az 5.000.000 Ft-os beruházás már 25 év alatt megtérül!

De mi lesz 25 év múlva?
Erre nehéz válaszolni, de mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy az építőipari technikák sem azok már, mint 25 évvel ezelőtt.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a ház komfortosabb, szebb, lakhatóbb lesz egy korszerűsítés után.

Mi ebben a csapda? Ha nem csináljuk meg rendesen, akkor csak a pénzt lapátoljuk ki az ablakon.
Már pedig nem szokták megcsinálni rendesen… sajnos.
Ezért nem érdemes elektromos fűtésben gondolkodni ezekben a házakban.
Ha a korszerűsítést elvégzik, akkor már igen, de ha a ház túl nagy, akkor sem.

Miért? Mert a jó minőség gázkazánokat elsősorban olyan épületekbe tervezték, amelyek nagyok. Itt tudnak igazán jól működni. Nem termelnek veszteséget, megbízhatóak, a teljesítményüknek ideális az ilyen épületek hő kiszolgálása.

De csak a jó készülékeknek, nem a kompromisszumos megoldásoknak. Hasonló ez ahhoz, mikor egy pici autóba szerelnek 3 literes motort. Semmi értelme. Valóban nagyon megy, nagyon húz és jó vele közlekedni, de ennyi. Nem ésszerű.

Sajnos jellemző ránk, magyarokra, hogy 'nagyon tudunk'.

Ön volt már lakásavatón? Ha igen, akkor bizonyára a bulin kívül emlékszik arra, amennyiben a lakás felújítása, vagy a ház építése került szóba, akkor a tulajdonos mindent úgy adott elő, hogy önigazolásokat szerezzen a döntéseire, megbizonyosodjon mindenki róla, hogy "nagyon jól járt, mert egy igazi szakértő".

Begyűjti az önigazolásokat a "marha jól jártam" mondataira. Mindenki jó üzletet kötött a burkolattal, a téglával, a szaniterekkel, a festővel és a festékkel stb…

Soha, senki nem mondja azt, hogy ezt biztosan másképpen csináltam volna…

Ugyanez igaz az autóvásárlásra is. Általában azért veszik az emberek azt az autót, amit vesznek, mert tetszik nekik. Lehet, hogy először nem arra vágynak, de beleszeretnek, elfogadják, hogy ennyi fér bele, és mikor ezt megértik, onnantól kezdve azt bizonygatják fűnek-fának, hogy milyen jó döntést hoztak.

Persze, hogy jó döntést hoztak, hiszen vagy kényszerűségből, vagy praktikus okból, vagy valamiért erre esett a választás, úgyhogy innentől kezdve érdemes neki örülni. Sokan ezt odáig fokozzák, hogy akár valótlan adatokat is mondanak az autóról, pusztán csak azért, mert szeretnek büszkék lenni.

Hallott már Ön olyat, hogy 3 literrel kevesebb fogyasztást mondott valaki Önnek igen meggyőző módon, ha az autójáról volt szó?

Hát nem is egyszer…

Mi ezzel a gond? Tulajdonképpen a tájékozottság hiányát utólag felismerni nem kellemes dolog. Nem tud mindenki szembenézni a hibáival és ez sokszor fáj. Még sokaknak az sem okoz gondot, ha inkább éveken át hazudniuk kell, csak nehogy valaki szembesítse őket a hibás döntésükkel.

Miért írom ezt le?
Mert szerintem sokkal egyszerűbb valamit előre jól átgondolni, és utána örülni a jó döntésnek, mintsem hagyni, hogy valaki félretájékoztasson, vagy rosszul legyek informálva és utólag bosszankodni…

Épületgépészeti információkkal kapcsolatban pontos tájékoztatást kapni Magyarországon ma nem olyan egyszerű.

Talán azért is, mert itthon a szakemberek presztízse nem túl nagy. Ha még van is szakértelem, azt sokszor érdekek vezérlik.
Úgy gondolom, hogy a szakértelem legrosszabb esetben állandó, jobb esetben fejlődő, de semmiképpen nem ingadozó és nem érdekek által módosítható.

Tehát csínján a szakemberekkel!

Mindig csak úgy fogadjuk el a szakemberek tanácsát, ha az nekünk is jó - nekünk is származik belőle hasznunk. Egyértelműen látjuk az előnyeit. Ha kétes, nem érthető, soha ne fogadjuk el feltételek nélkül, mert lehet, hogy tényleg nem szakemberekkel van dolgunk!

Jól elkanyarodtunk, de talán azért, mert sokszor tapasztalom, hogy vagy gyávaságból, vagy a szakértelem hiányából nem mernek az értékesítők,
vagy szakemberek ügyfeleik szemébe nézni, korrekten tájékoztatni őket, és amit igazán nem mernek: Elmondani az igazságot.

Az igazság néha fáj, de kezelhető. A hazugság utólag fáj, és kezelhetetlen.

Melyik a jobb?

4. Fejezet - Számolási segédlet. Avagy Önnek megéri?

Elsőként ne haragudjon meg, feltennék egy kérdést:
Mennyibe kerül 1 kWh villamos energia?

Bizonyára Ön tudja, hogy átlagosan 45-55 Ft! Ha tudta a választ, akkor Gratulálok, Ön beletartozik abba a 10%-ba, akik tudják.

De mi van a maradék 90%-al?
Ők csak azt tudják, hogy villannyal fűteni drága! Ami persze igaz, valóban ugyanolyan drága, mint gázzal!

Az eddigi példák, sztorik felfedtek sok-sok bizonytalanságot, lehet, hogy kétségeket is szültek, de leginkább arra voltak jók, hogy gondolkodásra inspiráljanak mindenkit.

Tehát összegzésként, ami legfontosabb: Mekkora fűtőpanelekre lesz Önnek szüksége, és azok mennyit fognak fogyasztani?

Azt, hogy hány panelekre lesz szüksége a lehető legegyszerűbb módon úgy számolhatja ki, hogy amennyiben átlagos lakása/háza van (30-35 cm vastag téglafallal, rajta külső szigeteléssel, jól záródó nyílászárókkal), akkor légköbméterenként 35 W-ot kell alapul venni.

Egy példa:
20 m²-es 2,7 m magas szobába 1890 Watt szükséges - ezért ebbe a helyiségbe 2000 W-os fűtőpanel kerül beszerelésre.

Azt, hogy mennyit fog fogyasztani már nehezebb kiszámolni, ugyanis erre csak akkor van lehetőség, ha jól ismerjük az épület fizikai tulajdonságait. Ha a méretezést jól kiszámoltuk és a fűtőpanel ennek megfelelően felfűti a helyiséget, akkor átáll egy olyan üzemmódra, hogy minden percből csupán 20 másodpercen keresztül üzemel.

Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy átlagos épület esetén - mint a fenti példában is írtuk - napi 8 óra üzemidőnél többre nem kell számítanunk.

A számítás egyszerű:

Van egy 2000 W-os fűtőpanelünk, azaz 2 kW-os. Amennyiben ez folyamatosan működne, akkor óránként 2 kWh lenne a fogyasztása, tehát napi 48 kWh.

Mivel üzemszerűen ki-be kapcsol a készülék, ezért óránként csak 2/3 kWh villamos energiát fogyaszt, tehát napi 16 kWh-t.

Vigyázni kell a méretezéssel! Amennyiben véletlenül alulméretezi a panelt, tehát az nem képes kifűteni a helyiséget, akkor mindaddig folyamatosan fog működni a készülék, amíg nem lesz kellő meleg.

Ha például egy helyiségbe kellene a 2000 W-os fűtőpanel, de csak 1000 W-osat szerelnek be, akkor a fogyasztás a 16 kWh helyett 24 kWh lesz.

Hasonlít ez ahhoz, ha egy nagy méretű autóba kis motort szerelnek. Sokkal többet fog fogyasztani kis motorral!

Ne kövesse el ezeket a hibákat! Ha bármilyen kérdése van, inkább telefonáljon többször, kollégáink készséggel segítenek Önnek.
Ez nem szégyen, hiszen Önnek nem kell értenie mindenhez, rossz kérdés pedig nincs.
Kollégáink válasza azonban nem mindig fog tetszeni, mert nem azt fogják mondani, amit hallani szeretnének, hanem azt, ami igaz.


Tegyen próbára bennünket!
Üdvözlettel: a NordLife csapata

CHAT