A 2022. nyarán bejelentett rezsiköltség változások hatalmas érdeklődést generáltak a különböző elektromos fűtési megoldások, hőszivattyús rendszerek, fatüzeléses megoldások és napelemek iránt. Minket is nagyon sokan keresnek meg ezzel kapcsolatban, arra keresik a legtöbben a választ, hogyan tudnák télen a fűtési költségüket csökkenteni. Érhető módon sok ember nem elég tájékozott a téma kapcsán, és nekünk kell tudatosítani bennük néhány alapvető dolgot. Két bejegyzésben szedtük össze a legtöbb kulcskérdést, amik ezeken a beszélgetéseken felmerülnek. Szokásunkhoz híven a lehető legőszintébb módon, szakmai tudásunk és tapasztalataink alapján.
Az első részben általános tanácsokat adunk a fűtés költségének a csökkentéséhez.
Kezdjük rögtön a legfontosabbal. Sokan úgy gondolják, hogy a régi fűtésrendszerük korszerűsítése a legkézenfekvőbb megoldás a jövőbeni fűtésköltségük csökkentésére, de ez önmagában nem elég. Nyilván ennek is lehet valamilyen eredménye, azonban ez jelentős beruházási költségekkel jár, ami nem biztos, hogy rövid vagy akár hosszútávon is megtérül majd.
Azelőtt, hogy belevágnánk egy ekkora fejlesztésbe, érdemes a használati szokásokat finomítani, és elgondolkodni azon, hogy az épületet milyen módon lehet még korszerűsíteni.
Alacsonyabb hőmérséklet tartása
(használati szokások átalakítása, szemléletváltás)
A legegyszerűbb módja az alacsonyabb fűtésszámlának, ha visszaveszünk az igényeinkből! Túlzás, hogy nyáron 22 fokra szeretnénk lehűteni a lakást, télen pedig 26-ra felfűteni. Már évtizedekkel ezelőtt is a nyugati országokban kommunikálták, hogy Kb. 20 fok tartása bőven elegendő kellene, hogy legyen a legtöbb ember számára otthoni környezetben. (Természetesen lehetnek kivételek, de most a nagy átlagról beszélünk). Ez első olvasatra meghökkentő lehet, de régen a szobahőmérsékletet pontosan 20 foknak értelmezték és még 20 évvel ezelőtt megszokott volt, hogy otthon pulóverben, zokniban, hosszú nadrágban éltük a téli hétköznapokat. Ezeket érdemes átgondolni, mivel óriási megtakarítások érhetők el!
Azt kell megértenie és elfogadnia mindenkinek, hogy 1 fok különbség nagyjából 5-6% költségváltozással jár. Tehát ha 24 fok helyett csak 20 fokot tartunk, akkor kb. 20%-al csökkentettük a hóvégi számlánkat. Beszéljünk akármilyen fűtésről, akármilyen épületről.
Sokan arra a kérdésre, hogy hány fokot szeretnének otthon tartani, azt válaszolják, hogy 24-25 fok számukra az ideális. Természetesen ez mindenkinek a szíve-joga eldönteni, csak akkor fogadja el a hóvégi magasabb költségeket (amelyek a jelenlegi energiaárak mellett sokkal magasabbak lesznek).
Épületfizikai fejlesztések
A fűtési költség azonos külső hőmérséklet, azonos elhelyezkedés, és azonos felhasználó esetén két jelentős tényezőtől függ. Az épület hőtartó képességétől), valamint a fűtési rendszertől. És ennek nagyobb része a hőtartó képesség, tehát az épület fizikai tulajdonságai. Ennek fő alkotóelemei:
- Falazat típusa, vastagsága
- Homlokzati-, födém- és aljzatszigetelés típusa és vastagsága
- Nyílászárók típusa
Mivel elsősorban ezek a tényezők határozzák meg a fűtési költséget, ezért ezeknek a fejlesztésével érhetünk el jelentős költségcsökkentést.
A ház megfelelő szigetelése (minden irányban) kb. 30 %-al, a nyílászárók cseréje pedig további kb. 20 %-al csökkentheti hó végén a költségeinket.
Ekkora mértékű csökkenés semmilyen fűtésrendszer cserével sem elérhető, tehát mindenképpen azt javasoljuk, hogy ezeket a fejlesztéseket végezzük el a házon, mielőtt a fűtéssel foglalkoznánk!
A fentiek a legfontosabbak, nézzünk néhány egyéb, gyakran felmerülő problémát vagy tisztázni valót:
Temperálás
Gyakran halljuk ügyfeleinktől a temperálás szót. Sokan sok mindent értenek ez alatt, szerintünk 2 fajta temperálás lehet megfelelő:
1. Hétvégi ház, nyaraló téli temperálása, fagymentesítése. Ebben az esetben 5-7 fok tartása elegendő, amennyiben nem használjuk az ingatlant.
2. Otthonunk temperálása, költségmegtakarítás céljából. Ilyenkor 18-19 fok alá nem szabad hagyni lehűlni a helyiségeket!
Sokan azt gondolják, hogy spórolnak, ha egyáltalán nem fűtenek, ha nincsenek otthon, vagy nem használják az adott helyiséget. Pedig utána a felfűtési időszakban sokkal több energiát használnak, mintha folyamatosan, megfelelő hőfokon tartották volna az ingatlant. 18 fok alatt már nagyon elkezdenek lehűlni a bútorok, a falak, és nagyon nehéz, hosszadalmas és költséges lesz a visszafűtésük.
Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy senki ne hagyja kihűlni otthonát! A komfort hőmérséklettől (pl. 22 fok) 2-3 fokkal eltérő ingadozás még jelenthet spórolást, ennél nagyobb eltérések és gyakori felfűtések már költségnövekedéssel járhatnak!
Teljes fűtés az egész lakásban
Egy házat vagy lakást csak úgy lehet gazdaságosan kifűteni, ha minden helyiséget fűtünk, vagy legalább 18-19 fokon temperálunk. Nem megoldás az, ha kikapcsoljuk a fő fűtést, és csak 1-2 szobát fűtünk elektromos panelekkel vagy egyéb módon. Hideg falak által körbevett szobát sokkal nagyobb energiafelhasználással lehet kifűteni, mint ha temperálnánk a környező helyiségeket is.
Természtesen ha valóban komolyan gondoljuk, hogy egész télen nem fogjuk az adott helyiségeket használni, akkor ezek teljes lezárása (folyamatosan zárt és lehetőleg szigetelt ajtó) valószínűleg alacsonyabb fűtési költséggel fog járni. Ebben az esetben azonban gondoskodjunk az adott szobák állagmegőrzéséről és esetleges víztelenítéséről, mert a külső hőmérséklettől és szigeteléstől függően nagyon lecsökkenhet a belső hőmérséklet, akár fagypont közelébe is!
Ezek az általános tanácsink a jelenleg kialakult helyzetre. Nincs csoda panel, nincs csoda módszer. Ha spórolni szeretne, fűtsön kevesebbet (alacsonyabb hőfokra) és szigetelje le a házát! Ez így lehet kiábrándítóan hangzik, de higgye el, ez a legjobb megoldás!
Ha a fentieket megfogadta és további lépéseket tervez, akkor következhet a meglévő fűtésrendszer optimalizálása, vegyes fűtési módokra való áttérés. A következő részben ezzel fogunk foglalkozni, valamint hogy miért is nem létezik szerintünk kiegészítő fűtés.
